Kovásznevelgetés közben gyakran keletkezik felesleg, ilyenkor nem feltétlenül örülünk, ha ezt ki kell dobni. Viszont a nélkül, hogy újra megetetnénk, sokat nem fog tenni érünk, nem fogja jelentősen megemelni a tésztát, főleg, ha abban sincs túl sok (vagy épp semennyi) sikértartalmú liszt. Ennek ellenére felhasználhatjuk, mert gazdagítja az ízeket, tartósabbá teszi az ételt, és legalább nem pazaroltunk. 

Az egyik ilyen felhasználási mód a müzliszelet. Persze nem muszáj pont ezt a receptet követni, használhatunk más magokat, más gyümölcsöket, márthatjuk csokiba, forgathatjuk cukorgyöngyökbe, vagy ami épp eszünkbe jut. De mindenképp jó ötlet kovásszal készíteni, mert így nem kell aggódni, hogy ránk romlik, megpenészedik. 

Az alábbi „recept” ehhez egy általános segítség. Nem mindig így kell majd kezelni a kovászos tésztát, de az esetek többségében ez a munka menete. Időigényes, de állati izgalmas. Ülünk a kis kelesztőtálunk mellett, tízpercenként bekukkantunk, vajon megnőtt már? És ha igen, eléggé? Aztán magabiztosan nekiállunk hajtogatni, és hoppá, ez nem is olyan egyszerű, hát ez ragad, meg szakad, meg nyúlik... De kis gyakorlással meg lehet ezt tanulni, szóval hajrá!

Ne is szaporítsuk a szót, lássuk, mi a tennivaló kovászos tésztával.