Hamarosan...

Ezt a szép kis kenyeret én most csak így itt hagyom


Csudiszép kis apróság bújt elő a sütőmből az imént. Akit érdekel, hogy s mint esett ez az eset, nézzen vissza néhány napon belül. (De akit elképesztően ropogós, papírvékony tésztájú pizza érdekel, az is...)

Új kenyér

Először, de nem utoljára

A korábban mutatott kenyérrecepttel most egy kicsit különlegesebb formázású, ünnepi kenyér készült. Gyakorlatilag egy gyökérkenyér, karikába tekerve. Sosem sütöttem meg augusztus 20-i kenyeret, de egyszer mindennek eljön az ideje. Jövőre kipróbálunk egy új formát is. 


Azért mutatom „pucéran" is:

Finom puha házi kenyér

Aki kenyeret tud sütni, sosem lesz éhes

Jó sokat váratott magára, valami mindig közbejött, amikor leültem volna írni róla, de végre itt a kenyérke
Általában egyadagos dolgokat sütök kovásszal, mint a bagett vagy a bagel, de azért kenyeret is meg kell tanulni készíteni. Kiváló ajándék is egyébként, szóval ha gyakorolnánk, de nem tudunk minden nap egy kiló kenyeret megenni, osztogassuk a baráti körünkben a kísérleti példányokat. (De éppen le is fagyaszthajuk felszeletelve.)

Még én is csak ebben a szakaszban vagyok, kísérletezem. Ugyanaz a recept hol így, hol úgy sikerül, mert ha letakarjuk, nem takarjuk le, máshogy takarjuk le, laposabb vagy kerekebb formában kelesztjük stb., mindig más lesz az eremény.



Szóval senki ne essen kétségbe, ha nem lesz elsőre gyönyörűséges a kenyere. Nekem eddig mindegyik finom lett, és hát valahol ez lenne a lényeg. Még ez is jó volt:

 

A receptért kattints a szövegben a lilával kiemelt linkre!

Hamarosan...

Házi kenyér

Tegnap szépséges kenyeret sütöttem, nemsokára jön a recept is hozzá!


Drágaszágom

Szépséges bagelek

Talán nem annyira, mint Amerikában, de itt Angliában is igen nagy becsülete van a bageleknek. Valahol érthető is a dolog, finomak ezek a kis bucik, és végtelenképpen variálhatók édesen és sósan is. Viszont ugyanaz a gondom velük, mint kb. bármilyen pékáruval: nem bízom benne, hogy mit is tesznek bele. Amikor egy efféle egyszerű péksüti összetevőlistája hosszabb, mint a Háború és béke, az valahogy nem szimpatikus...
Szóval megpróbálkoztam ezzel is otthon, persze kovásszal, teljes kiőrlésű liszttel. A végeredmény: elsöprő győzelem. Gyönyörűek lettek kívül-belül, és nagyon finomak, laktatóak is. 

Valahogy így néz ki a készítésük a gyakorlatban. Időigényes, de kicsit sem bonyolult művelet.

Ha nincs ilyen hasznos kis kúpunk (én az ostyasütő géphez kaptam, fagyitölcsérformázó lenne a hivatalos foglalkozása), készíthetünk egyet papírtörlő gurigájából, majd bevonhatjuk alufóliával, vagy egyszerűen kiszúrhatjuk a gombócokat egy fakanállal, és széthúzogathatjuk a lyukat az ujjainkkal.

 

 A receptért kattints a szövegben a lilával kiemelt linkre!

Bagett, bagett, bagett

A tökéletes szendvics alap




Ha valamiért megérte kovászt nevelni, az a bagett volt. Csudigyönyörű tud lenni, hálás kis jószág. Nem is elképesztően bonyolult az elkészítése, bár mint szinte minden kovászos recept, időigényes. Viszont sok munka ezzel sincs, főleg a várakozási idő sok. 
Viszont már elsőre is ilyen szép lett:

Aztán meg ilyen:

És aztán ilyen:

Lehet, hogy már gyanítható, hogy imádom ezt a receptet...

Meg esetleg az is, hogy a fotózás sokkal kevésbé megy, mint a sütés. De majd belejövök abba is. Egyszer.

Addig is csodáljuk meg azt a sikérhálót...

Vagy egy bagettes szendvicset:

A receptért kattints a szövegben a lilával kiemelt linkre!